A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Mozgóképek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Mozgóképek. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. október 29., csütörtök

Kingsman - A titkosszolgálat avagy miért szeretjük a kémfilmeket







Rajta! Kezeket fel! Illetve jelentkezzen az, aki kívülről fújja az összes valaha volt James Bond-figurát, a sztorikkal együtt; az összes Bourne regényt és filmet; minden mandzsettából kilőtt méregtüskét, röntgen szemüveget, és szexi nőcskét, aki ezeket végig asszisztálta! :)

Bevallom én pár nagy klasszikuson kívül nem tudok egyebet felsorolni, nem kötöttek le annyira ezek a filmek (biztos a nagyon szép kémlányok miatt). Azonban idén nyáron elém került ez a film, ami kihozta belőlem a "nézzük meg még egyszer!" mondatot. Ismeritek az érzést, mikor vége a filmnek, és pár gombnyomással fogjátok magatokat és nézitek elejéről az egészet, mert annyira jóóó volt? (Régen az egész kazit vissza kellett tekerni az elejére, és reménykedtél benne, hogy a videolejátszó nem fogja összegyűrni a kölcsönzött kazi szalagját.) A Kingsman is ilyen volt! Most is megnézném újra! Megnézném eredeti hanggal, felirattal, és akár rendezői kommenttel is, ha volna. :)

De mi ez a film? Nem klasszikus kémtörténet (képregény volt az alapja). Úgy kezdtük el nézni, hogy vígjátékot fogunk látni, de mikor egy közel keleti erődben pár fekete ruhás, símaszkos pali egy arab foglyot ütlegel, aztán nagy robbanás következik összenéztünk, hogy ez biztosan vígjáték lesz? Mmmm... nem az volt, de nem is dráma és nem is akció, szóval nem nevezném tisztán zsánerfilmnek. A rendezőnek (Matthew Vaughn - két X-Men film, Csillagpor, Torta - rendezői munka és Gépállat Fc, Blöff, A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső - produceri munka fűződik a nevéhez) utánaolvasva ez jellemző is a munkájára, szereti keverni a műfaji elemeket, hogy jobban lekösse a mindenféle filmen edzett közönség figyelmét. Mivel a régebbi munkái közül többet is megnéztem és tetszettek így nem volt meglepő, hogy ezt is jól fogadtam. Megjegyzem: rám jellemzően csak a "jajj, de jó volt, ki csinálta ezt a jót?" kérdés után jöttem rá, hogy kvázi rajongója vagyok a rendezőnek.



Nem szeretnék részletekbe belemenni, de egy kicsit muszáj megtennem. Az alap a kém, méghozzá a kémek krémje, hogy úgy mondjam. Politikától és mindenkori hatalomtól független titkos ügynökök szervezete, akik azért mégiscsak Angliában ülnek a főhadiszálláson; és véletlenül az angol mondakör Arthur király és lovagjai neveit viseli mindenki (vicces, hogy a háttérben dolgozó személyzet neve Merlin), bár az asztaluk nem kerek. Van benne őrült tudós (inkább fejlesztő, mint feltaláló), fiatal kallódó tehetség, idősebb mentor (mint egy öltönyös kifinomult Miagi bácsi), és egy világméretű összeesküvés, amit meg kell akadályozni. Tehát itt a kém forrás, az ehhez hozzászerkesztett egyéb elemek teszik aztán keverékké a mozit, aminek hála olyan jól sikerült. Colin Firth, mint "Miagi bácsi" külön öröm volt, mert női nézőként nagyon értékeltem a megjelenését, a ruhatárát, a jól fordított és szinkronizált szavait. Sajnos őt a film végéig nem kísérhetjük figyelemmel, mert a film egyik csúcsjelenetében (ami, ha jól tudom bekerült a tavalyi "top tíz jelenet" válogatásba is) kiírják a sztoriból. Nos azt a bizonyos csúcsjelenetet úgy tudnám jellemezni, hogy ultra menő zombis-hentelés zombik nélkül.

Két dolgot mutatnék a filmről, mint érdekesség. Az első a film hivatalos honlapja, ahol agyonhájpolták a kifinomultságot, így jó zene mellett ismerhetünk meg részleteket róla. Nézzétek csak meg! Ha valakinek sok pénze van maga is beöltözhet Kingsman cuccokba a Mr Porter Kingsman kollekciójával. :) Hajrá, fiúk! Az elegancia mindenkinek jól áll, mint a bajusz és a szakáll egy bizonyos kor fölött. :)

http://www.kingsmanmovie.com/

A másik pedig egy olyan "előzetes" amit csak az nézzen meg, akit nem zavar, hogy két perc alatt végignézi a film összes olyan jelenetét, amit egyébként ki kellene várnia a teljes játékidőben. A kulcsszó (ami itt kötelező) az önreflexió, az egész mozi, a reklámok, a plakátok, a bemutatók...minden arról szólt, hogy a Bond-filmek, sőt megkockáztatom, hogy maga a Kémfilm kicsit arcon csókolja sajátmagát. Szerintem remekül sikerült, mert amíg egy Bond-film komolyan veszi az akciót (erre teljes bizonyság az új Bond-figura, Daniel Craig mindig komor arca), addig a Kingsman komolyan veszi a viccet önmagáról. Imádtam, a tinilányok is imádni fogják, a tinifiúk is imádni fogják... ezt mindenki imádni fogja valamiért.  Jó szórakozást hozzá!

https://www.youtube.com/watch?v=I1CI3e4w9CI

Képek forrása: http://galahard.tumblr.com/post/113590691749/meetingyourmaker-jb-aka-jack-bauer-i-got

http://comicbooklibrarian.blogspot.hu/2014/06/the-secret-service-kingsman.html

http://www.hollywoodreporter.com/heat-vision/secret-service-comic-gets-movie-754016


2015. március 10., kedd

Liza, a rókatündér

A hétvégén volt szerencsém megnézni, ezt a sokak által ajánlott új MAGYAR filmet.
Már tavaly évelején felfigyeltem rá, és már akkoris nagyon izgatta a fantáziámat, de egyrészt nem tudtam eldönteni, hogy ezt most csak egy fanmade dolog vagy tényleg készülőben van egy ilyen film.
Másrészt jól meg is feledkeztem róla, mert hát annyi más filmet is beharangoztak.
Végül a körülmények úgy hozták, hogy egy kedves kolléganőm ujjongva mesélte, hogy a Liza már megy a mozikban és ő már látta is, csak ajánlani tudja!

2014. február 28., péntek

A hónap rendezője: Luis Bunuel


(Szégyen és gyalázat, de most sem sikerült időben hozzálátni a kutatáshoz! Elnézést mindenkitől, akinek fontos a határidő szentsége!)
A február hónap választottja nem más, mint Luis Bunuel, spanyol származású rendező. Számomra az ő személye és filmjei legalább annyira nehezen közvetíthetőek, mint maga a szürrealizmus, mellyel kapcsolatban elsősorban összeköthető a spanyol származású filmes neve. Na, de kezdjük az elején!

2014. február 3., hétfő

A hónap rendezője: John Carpenter


Az új év, új rovatokat fog hozni picinyke blogunkra, ezért már most megismerhetitek a következőt, amely a mozgóképek világába fogja elkalauzolni kedves Olvasóinkat!
A rovat célja, hogy minden hónapban bemutassunk egy-egy rendezőt, aki az adott hónapban ünnepli születésnapját.
Kicsit megkésve ugyan, de a sort én kezdem. Januári választottam pedig a 66. életévét ünneplő...

2013. december 29., vasárnap

Byzantium


Új a film, de csak itt nálunk. Bevallom lényeges lemaradásban vagyok minden nemű filmalkotás terén, így csak a kevésbé frissekkel tudok foglalkozni, elnézést ezért. (És sajnos egyre másra okoznak csalódást az agyon ajnározott filmek, amiket mégis frissiben van lehetőségem megnézni) Szóval Byzantium!

2013. december 15., vasárnap

Karácsonyi vakáció - National Lampoon's Christmas Vacation


Búcsúzóul a hétre: 
Ezt a filmet már nem is tudom hányszor láttam...csak az elmúlt pár évben szerintem legalább négyszer ültem neki önszorgalomból. A hétre, amint terveztem (filmek és könyvek ajánlása) úgy gondoltam, hogy klasszikusokat, drámákat és vígjátékokat is megnézek majd. A Karácsonyi vakáció az első volt, ami a karácsonyi filmek területén eszembe jutott. Én mondom, ez egy örökzöld!

2013. december 13., péntek

Fegyverszünet karácsonyra - Joyeux Noel


Úgy éreztem, hogy választanom kell egy olyan filmet is, ami kicsit közelebb van hozzánk, mind földrajzban, mind pedig mentalitásban. Tudjátok, hogy legyen itt egy kis választék... "Hozzánk" úgy értem, hogy európai. Ez a film, ami bennem nagyon sok gondolatot ébresztett egy (úgy tetszik ez a kifejezés) páneurópai alkotás (francia, német, angol és román alkotói munka összpontosult benne).

2013. december 10., kedd

Az élet csodaszép - It's a Wonderful Life


Ezt most melegében kell "papírra vetnem"! Az adventi várakozás időszakában ígértünk nektek némi csemegét, hogy ne csak lássatok, hanem nézzetek is. Amolyan heti bontásban képzeltük el a dolgokat, és ez a hét az enyém. Az alap ötletem az, hogy karácsonyi témájú filmeket, könyveket (esetleg verseket) fogok keresni és kínálni az ide látogatóknak. Lázas kutatásba kezdtem, hogy ne csak amolyan összedobált "mert kell" írások legyenek ezek, és személyes élményt is le akartam tenni az asztalra. Most kapcsoltam ki a lejátszót, és meg kell mondjam Srácok, hogy magamat leptem meg ma a legjobban! :)

2013. március 3., vasárnap

Code: Breaker



Részek száma: 13
Vetítés ideje: 2012 ősz
Értékelés: ☺☺☺☺☺☺☺ = 7

פ×

A "Kód:Törő"-k olyan fiatalok csapata, akik valamilyen különleges képességet birtokolnak és a kormány azért alkalmazza őket, hogy megvédjék az embereket. 
De mielőtt azt gondolnánk róluk, hogy hősök, hát... sajnos közelről sem erről van szó. Inkább, mint bérgyilkosok működnek, hiszen a parancsot kíméletlenül végrehajtják. Ezenkívül kilétüket sűrű homály fedi, oly annyira, hogy szinte nem is léteznek. 
Ebben a 13 részben az ő életükbe nyerhetünk betekintést.

Számomra ez az anime egy könnyed kis kikapcsolódás volt, amit egy délelőtt, délután vagy este ki is lehet pipálni, viszont hogy holnap emlékezni fogok-e rá? Hát ebben én már kételkedem...
A legnagyobb problémám azt volt vele, hogy lépten-nyomon egy már más animéből ismert karakter jelleme, külleme köszönt vissza. Azaz inkább nekem ugrottak be dolgok más-más animékből és ilyen  még sosem fordult elő velem.
Persze azzal tisztában vagyok, hogy sok animét lehetne egymás mellé tenni és oldalas listákat írni a hasonlóságukról, de ez most akkor is más volt! Mondanom sem kell, hogy a folyton előugró "déjá vú" érzés jól lerontotta az animét. Mintha én ezt már láttam volna... de hol? És hát persze, hogy még nem láthattam!
Idegesítő érzés...

Főszereplők és hasonlóságok (Szerintem!):

Amikor először megláttam a kék lángokat egyből a Blue Exorcis-t jutott eszembe, aztán a Persona 4. A mangakák szeretik a kék lángokat, persze ez nem baj. :)

INNEN SPOILER VESZÉLY!

2013. január 19., szombat

Török csemege

Nem, itt most nem a Baklava elnevezésű nyálcsorgatóan édes-mézes süteményről van szó, hanem egy csokival töltött kekszről beszélek. :)


Nem tudom, hogy hányan ismerik ezt az édességet, mi az egyik kisboltunkban akadtunk rá és azóta is imádjuk. Viszont az utóbbi időben a környékünkön nem igazán lehet kapni és ezt a bejegyzésemet most az ihlette, hogy hosszú idő után újra megízlelhettem ezt a tökéletesen megalkotott csemegét!
Sajnos csak kicsi, 4 darabos kiszerelésben jutottunk hozzá és ahogy beleharaptam visszatértek az emlékeink görögországi nyaralásunkról.
Akkor miért is török édesség? 
Mert hát a két ország határos egymással és ennek a görögök sem tudnak ellenállni, amit a következő kis videjó is jól fog szemléltetni. :)


A könyveket kedvelőkre is gondoltak a reklám készítők! XD


2013. január 13., vasárnap

Band Baaja Baaraat (2010)

Amikor rám jött az "őrület", hogy ismét bollywood filmeket akarok nézni, ez volt az első darab, ami szembe jött velem a hálón. El sem tudom képzelni, hogy micsoda Isteni csoda vezérelhette arra az utamat, mert tökéletes választás volt! Így hát az első film ajánlómat nem is tudom mással kezdeni, mint az esküvőszervező páros történetével: Shrutival és Bittoo-val! 



Engem ez a film kilóra megvett! Hogy mivel? 

Talán a történettel? 
Amiben adott egy fiatal, tehetséges, csinos lány, Shruti Kakkar (Anushka Sharma), akinek határozott elképzelései vannak, mert mindenképpen rendezvényszervezéssel akar foglalkozni, sőt már az önálló vállalkozásának terveit is elkészítette. De adott egy céltalan, ügyes ifjú is, Bittoo Sharma (Ranveer Singh), akinek csupán csak annyi elképzelése van a jövőjéről, hogy nem akar visszamenni a szülőfalujába.
Ebből már rögtön sejthetjük, hogyha a két fiatal össze is áll, nem lesz egyszerű a kapcsolatuk, de az viszont biztos, hogy gyümölcsözően tudnak majd együtt dolgozni. :)
Igaz ez eddig elég sablon jellegű, de ahogy egyre jobban megismerjük a szereplőket és kibontakozik a cselekmény tetőpontja, azért az nem mindennapi! Igen, a hollywoodi filmekben ezek a jelenetek igen népszerűek és már nem is meglepőek, már a film kezdetén erre számítasz, de az indiai filmgyártásban ez egy mérföldkőnek is betudható. Hogy itt most miről is beszélek?Azt magatoknak kell kiderítenetek. ;) 

Talán a csodálatos esküvőkkel?
Mert hát olyan sokfélével találkozunk és annyira látványosak! A legkisebb költségvetésűtől, a legimpozánsabbig. Az ember nem győz gyönyörködni a díszletekbe, ruhákba, szertartásokba. Shruti és Bittoo tökéletesen kiegészítik egymást a munkában, és én minden apró részletet próbáltam "magamba szívni" aztán örökre elraktározni, mert hát olyan szép!

Talán a jobbnál jobb slágerekkel?
Egyszerűen nem lehet megállni, hogy az ember ne keljen fel a székéből és ne ropja velük együtt a szobában!Azt persze szeretném még elmesélni, hogy még mielőtt elkezdtem volna filmezni, hindi zenék után kutakodtam és pont ennek a filmnek akadtam a fődalára és mondanom sem kell egyből bele is szerettem! :) 



Ha ezeket együttesen nézem nem is csodálom, hogy "elnyerte a Filmfare-, azaz a legrangosabb indiai filmművészeti díjat mind a legjobb első rendezés, mind a legjobb pályakezdő férfi főszereplő kategóriájában."* 
Így hát, aki szeretne belevágni a romantikus bollywood filmek világába, szerintem ezzel kezdje, mert nem fog benne csalódni! 

Itt olvashattok róla még bővebben, sok érdekességgel megtűzdelve:*Band Baaja Baaraat

2012. december 22., szombat

Bollywood, ahol a zene és a tánc örök

Ahogy a hálón kalandoztam érdekes meglátásra jutottam. 
Itthon az indiai filmek népszerűsége még az animéknél és mangáknál is kisebb! Sőt a rajongó táboruk is apró! 

A szörfölgetésem közben egy, azaz egyetlen olyan honlapot találtam, ami komolyabban foglalkozik ezekkel a filmekkel és még folyamatosan frissítik is. 
Ajánlom mindenki figyelmébe, mert az újdonságok mellett, rendszeresen rakják fel a filmekhez passzoló feliratokat és a filmklubban aktuálisan vetítettekről is hírt ad. (Majd lehet egyszer be is nézek oda, csak kellene egy partner is hozzá.)

Bollywood. Sokan az egész indiai filmgyártásra használják ezt a kifejezést, - ami az egykori Bombay és Hollywood nevének összevonásával keletkezett - pedig ez valójában csak a filmgyár központját jelenti.
Indiában a legelső némafilmet 1913-ban készítették, majd 1930-as években Ardeshir Irani elhozta a hangos- és színes filmek világát is. Innentől kezdve pedig nem volt megállás! Az indiai filmgyártás a '40-es évektől egészen a '60-as évek végéig az aranykorát élte és még most is virágzik. Hiszen havonta legalább 3-4 filmet debütálnak. Szóval választék az bőven akad. 
Én egyelőre a romantikus filmeket céloztam meg, de tervezem, hogy később a komolyabb témájúakkal is megismerkedem.

Isten igazából nem értem, hogy itthon miért nincsen nagyobb keletje ezeknek a filmeknek. A szerelmes történeteik semmivel sem rosszabbak, mint a hollywoodi társaiké. 
Azt viszont tudni kell, hogy a hindi filmek egyik fő jellegzetessége, hogy legalább 2 óra játékidővel bírnak, de van, hogy még ennél is többel (pl.: a Mausam az 2 óra 40 perces). Viszont nem veszed észre az idő múlását, mert olyan jól lekötik a figyelmedet a különböző dalokkal, táncokkal, ruhákkal, helyszínekkel...stb.  
Mivel itt szerelemről beszélünk, a végkifejleten sem kell sokáig agyalni, de azért az nem mindegy, hogy hogyan jutnak el a szereplők addig. És hát én azt biztosan állíthatom, hogy az indiaiknak ilyen téren van ám fantáziája! (Jó jó, néha amerikai társaiktól átvesznek ezt-azt, de csak az ötlet erejéig, aztán a saját kultúrájukra formálják.)
Persze könnyen kiismerhetőek, és ha már megnéztél legalább hármat, már tisztában vagy vele, hogy a sors és az igaz szerelem valamilyen formában fel fogja ütni a fejét. De valljuk be, ez ugyanúgy jellemző a nyugati romantikusokra is.

Viszont amivel biztos, hogy nem rendelkeznek a nyugati társaik, azaz élet. Ezek a filmek tele vannak élettel! (Máshogy nem igen tudom megfogalmazni.)
Én ha megnézek egyet úgy felpörgök tőle, hogy akár egy hétig sem tudják levakarni a vigyort a fejemről. :) Folyamatosan dúdolom a dalokat (még a lassúakat is) és többször is táncra perdülök.

Szóval szerintem szükség volna/van az ilyen filmekre, mert bár utópisztikusak mégis magukkal ragadnak és jó kedvre derítenek. :D

A kereskedelmi csatornáink igazán vehetnének párat, minthogy ennek a "fantasztikus" Asylum kiadónak a "zs" kategóriás filmjeit adják (pl.: Mega Shark vs. Gaint Octopus). Szerintem.