A következő címkéjű bejegyzések mutatása: boszorkány. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: boszorkány. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. január 20., kedd

Stephen King - A Setét torony I. rész



Kedves Mindenki!

Boldog új évet kívánni már kicsit késő van ilyenkor, lévén, hogy az év első egy negyedében járunk! Elég gáz, de így hozta az élet. Szívből remélem, hogy sikeres, és izgalmas könyvekben gazdag évnek nézünk elébe. A magam részéről pedig kívánom, hogy valóban tudjak annyi időt és energiát fektetni a bejegyzések írásába, mint amennyit szeretnék (mert rendkívül szeretnék elegendő időt tölteni ezzel).

2013. november 26., kedd

Nyulász Péter - Helka : avagy a Burok-völgy árnyai


Több okom is volt nekilátni a könyvnek. Egyrészt ajánlották (a könyv célzott olvasói közt van a tizenéves unokahúgom is, tőle kaptam olvasásra), másrészt pedig ugye a nyáron volt alkalmam a történet egyes helyszíneit személyesen is bejárni. Meg kell mondjam, hogy ha egy könyvet úgy olvas az ember, hogy tudja, hogy az adott tér/erdő/hegy/ház/vasútvonal...vagy bármi hol helyezkedik el fizikailag, egy olyan pluszt ad hozzá az olvasás élményéhez, ami nem helyettesíthető mással (mondjuk egy pazar illusztrációval, vagy egy tökéletes leírással akár).

2013. február 2., szombat

Cassanda Clare: Csontváros

Az a nagy helyzet, hogy egyre jobban hülyülök.
Annyi témával foglalkozom az utóbbi időben, hogy kénytelen vagyok tényleges naplót vezetni a könyvekről vagy animékről, mert egy év múlva már biztosan nem  fogok rájuk emlékezni. Ez csak azért rossz, mert ez azt jelentheti, hogy nem okoztak maradandó élményt pedig, amikor végeztem velük, akkor még élénken rajongtam értük. De most már  szinte semmi nem maradt belőlük.
Így hát egy ilyen könyves "Hogy volt?" blogot fogok kezdeni, elsősorban saját célra. De remélem azért  lesznek olyanok, akik kedvüket lelik majd a bejegyzéseimben.

~*~

Szerző: Cassandra Clare
Sorozat: Végzet ereklyéi 1.
Fordító: Kamper Gergely
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2009
Borító: Puhafedeles
Nyelv: magyar
Oldalszám: 468
ISBN:  978632450957
Honnan: Utazókönyv 

A könyv egy teljesen komplex világot jelenít meg, amiben szerepet kapnak a démonok, angyalok, féllények, vámpírok, vérfakarkos tündérek és még sorolhatnám. De a történet  középpontjában mégis az Árnyvadászok (Nephilimek) állnak, akiknek az a feladat, hogy betartassák a Klávé által írt törvényeket, az Alvilág gyermekeivel kötött szövetség alapján.

Az első fejezetben ismerkedhetünk  meg Classira Fray személyével, aki bár 15 éves, számomra  mégis legalább 17-18 évesnek tűnik, mind a szereplő külső leírásában, mind gondolkodásával. Fogalmazhatnánk úgyis, hogy egy csöppet "kora vény" lánykáról beszélünk, akit túl hamar ért el a  pubertás kor. Ezért kicsit furcsállottam is, hogy már az első helyszín egy népszerű New York-i diszkó, a Pandemonium.
Clary-t legjobb barátja, Simon kíséri, akiről a történet folyamán, azaz már az első oldalakon nyilvánvalóvá válik, hogy gyengéd érzelmeket táplál gyerekkori barátnője iránt. Én még az elején  igazán drukkoltam nekik, de aztán ahogy folytak az események, már elbizonytalanodtam és még most a könyv végére sem tudtam dönteni, hogy melyik párossal lennék elégedett.
Amikor a két fiatal bejut a szórakozóhelyre, Clary-nek egyből szembetűnik egy kék hajú, jó képű srác, de pechjére, ahogy jobban szemlélődik rádöbben, hogy a fiú már megtalálta ma esti partnerét  egy csinos, fehér ruhába öltözött, hosszú fekete hajú szépség személyében. Amikor a párocska eltűnik egy ajtó mögött, Clary azt veszi észre, hogy két fiatal fiú is követi őket és az egyiknél egy kést vél megpillantani. 
Utánuk ered, hogy segítsen a bajba jutottakon, nem is sejtve, hogy innentől kezdve az élete fenekestül felfordulni. Egy "gyilkosság" szemtanúja lesz, viszont rajta kívül senki emberfia nem látta, hogy mi történt.
Valójában innentől kezdve a történet olyan, mintha egy animébe csöppentem volna, amit nem nézni, hanem olvasni kell, mint például a light novel-t, csak nem kell várnom a következő részre, illetve illusztrációk sem tarkítják.

Természetesen Clary szinte egyből felhívja magára a "gyilkosok" figyelmét, akik eléggé meglepődnek azon, hogy egy egyszerű "mondi" látja őket. Mondanom sem kell, elég kreatív egy elnevezése az  emberi fajnak.
Tehát Clary 3 tinivel áll szemben, akik kezéhez "vér" tapad, de mivel csak ő látja őket, hiába hív segítséget, a biztonsági őr inkább őt és Simont penderíti ki az utcára. 

Viszont a következő találkozásra nem kell sokat várnunk. Másnap Clary édesanyja, Joselyn bejelenti lányának, hogy iskola kezdésig elköltöznek a városból egy távoli farmra. Persze amikor lánya  megkérdezni, hogy miért, anyja rejtélyes hallgatásba burkolózik, pedig a család közeli barátja, Luke is biztatja az igazság felfedésére. 
Ezután Clary dühösen elviharzik otthonról, majd Simonnal egyik barátjuk versfelolvasó estjére megy, ahol az asztalok között feltűnik neki a tegnapi "késes" srác. A srác eltűnik, de a lány egyből utána megy, így sorsdöntő beszélgetésüket a nyílt utcán ejtik meg. A szőke hajú, szintén jóképű srác, Jace meglepő őszinteséggel "vall" Árnyvadász létéről, a Démonokról és persze arról, hogy a lányt magával akarja vinni. 
Nagy előnye ennek a könyvnek az, hogy nem kell harapófogóval kirángatni szereplőkből a titkokat és ennek ellenére mégis izgalmas maradt a történet.

Ennyi molybolyagot érdemelt:


HOGY VOLT?