Kingsman - A titkosszolgálat avagy miért szeretjük a kémfilmeket

Rajta! Kezeket fel! Illetve jelentkezzen az, aki kívülről fújja az összes valaha volt James Bond-figurát, a sztorikkal együtt; az összes Bourne regényt és filmet; minden mandzsettából kilőtt méregtüskét, röntgen szemüveget, és szexi nőcskét, aki ezeket végig asszisztálta! :)

Bevallom én pár nagy klasszikuson kívül nem tudok egyebet felsorolni, nem kötöttek le annyira ezek a filmek (biztos a nagyon szép kémlányok miatt). Azonban idén nyáron elém került ez a film, ami kihozta belőlem a "nézzük meg még egyszer!" mondatot. Ismeritek az érzést, mikor vége a filmnek, és pár gombnyomással fogjátok magatokat és nézitek elejéről az egészet, mert annyira jóóó volt? (Régen az egész kazit vissza kellett tekerni az elejére, és reménykedtél benne, hogy a videolejátszó nem fogja összegyűrni a kölcsönzött kazi szalagját.) A Kingsman is ilyen volt! Most is megnézném újra! Megnézném eredeti hanggal, felirattal, és akár rendezői kommenttel is, ha volna. :)

De mi ez a film? Nem klasszikus kémtörténet (képregény volt az alapja). Úgy kezdtük el nézni, hogy vígjátékot fogunk látni, de mikor egy közel keleti erődben pár fekete ruhás, símaszkos pali egy arab foglyot ütlegel, aztán nagy robbanás következik összenéztünk, hogy ez biztosan vígjáték lesz? Mmmm... nem az volt, de nem is dráma és nem is akció, szóval nem nevezném tisztán zsánerfilmnek. A rendezőnek (Matthew Vaughn - két X-Men film, Csillagpor, Torta - rendezői munka és Gépállat Fc, Blöff, A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső - produceri munka fűződik a nevéhez) utánaolvasva ez jellemző is a munkájára, szereti keverni a műfaji elemeket, hogy jobban lekösse a mindenféle filmen edzett közönség figyelmét. Mivel a régebbi munkái közül többet is megnéztem és tetszettek így nem volt meglepő, hogy ezt is jól fogadtam. Megjegyzem: rám jellemzően csak a "jajj, de jó volt, ki csinálta ezt a jót?" kérdés után jöttem rá, hogy kvázi rajongója vagyok a rendezőnek.

Nem szeretnék részletekbe belemenni, de egy kicsit muszáj megtennem. Az alap a kém, méghozzá a kémek krémje, hogy úgy mondjam. Politikától és mindenkori hatalomtól független titkos ügynökök szervezete, akik azért mégiscsak Angliában ülnek a főhadiszálláson; és véletlenül az angol mondakör Arthur király és lovagjai neveit viseli mindenki (vicces, hogy a háttérben dolgozó személyzet neve Merlin), bár az asztaluk nem kerek. Van benne őrült tudós (inkább fejlesztő, mint feltaláló), fiatal kallódó tehetség, idősebb mentor (mint egy öltönyös kifinomult Miagi bácsi), és egy világméretű összeesküvés, amit meg kell akadályozni. Tehát itt a kém forrás, az ehhez hozzászerkesztett egyéb elemek teszik aztán keverékké a mozit, aminek hála olyan jól sikerült. Colin Firth, mint "Miagi bácsi" külön öröm volt, mert női nézőként nagyon értékeltem a megjelenését, a ruhatárát, a jól fordított és szinkronizált szavait. Sajnos őt a film végéig nem kísérhetjük figyelemmel, mert a film egyik csúcsjelenetében (ami, ha jól tudom bekerült a tavalyi "top tíz jelenet" válogatásba is) kiírják a sztoriból. Nos azt a bizonyos csúcsjelenetet úgy tudnám jellemezni, hogy ultra menő zombis-hentelés zombik nélkül.

Két dolgot mutatnék a filmről, mint érdekesség. Az első a film hivatalos honlapja, ahol agyonhájpolták a kifinomultságot, így jó zene mellett ismerhetünk meg részleteket róla. Nézzétek csak meg! Ha valakinek sok pénze van maga is beöltözhet Kingsman cuccokba a Mr Porter Kingsman kollekciójával. :) Hajrá, fiúk! Az elegancia mindenkinek jól áll, mint a bajusz és a szakáll egy bizonyos kor fölött. :)

http://www.kingsmanmovie.com/

A másik pedig egy olyan "előzetes" amit csak az nézzen meg, akit nem zavar, hogy két perc alatt végignézi a film összes olyan jelenetét, amit egyébként ki kellene várnia a teljes játékidőben. A kulcsszó (ami itt kötelező) az önreflexió, az egész mozi, a reklámok, a plakátok, a bemutatók...minden arról szólt, hogy a Bond-filmek, sőt megkockáztatom, hogy maga a Kémfilm kicsit arcon csókolja sajátmagát. Szerintem remekül sikerült, mert amíg egy Bond-film komolyan veszi az akciót (erre teljes bizonyság az új Bond-figura, Daniel Craig mindig komor arca), addig a Kingsman komolyan veszi a viccet önmagáról. Imádtam, a tinilányok is imádni fogják, a tinifiúk is imádni fogják... ezt mindenki imádni fogja valamiért.  Jó szórakozást hozzá!

https://www.youtube.com/watch?v=I1CI3e4w9CI

Képek forrása: http://galahard.tumblr.com/post/113590691749/meetingyourmaker-jb-aka-jack-bauer-i-got

http://comicbooklibrarian.blogspot.hu/2014/06/the-secret-service-kingsman.html

http://www.hollywoodreporter.com/heat-vision/secret-service-comic-gets-movie-754016

Stephen King - A Setét torony I. rész

Kedves Mindenki!

Boldog új évet kívánni már kicsit késő van ilyenkor, lévén, hogy az év első egy negyedében járunk! Elég gáz, de így hozta az élet. Szívből remélem, hogy sikeres, és izgalmas könyvekben gazdag évnek nézünk elébe. A magam részéről pedig kívánom, hogy valóban tudjak annyi időt és energiát fektetni a bejegyzések írásába, mint amennyit szeretnék (mert rendkívül szeretnék elegendő időt tölteni ezzel).

Aimee Bender - A citromtorta különös szomorúsága

Srácok! Aki csak egy kis vonzalmat érez a különlegességek iránt az ragadja meg, szerezze meg, kérje kölcsön és olvassa el ezt a könyvet! Azt már most megmondom, hogy csak szuperlatívuszokban tudok róla bármit is mondani! :)

Szívem szerint végig mesélném az egészet, de ahhoz minden kellene: hang, gesztikuláció, kép és hogy a mondatokat féllélegzetekkel szakítsam meg, mert annyira el akarom mondai. :) Ezt a könyvet a Molyon találtam meg, az utazókönyvek között, és a címe annyira hívogatóan furcsa volt, hogy muszáj volt elolvasnom. (Emlékeztek? Vannak könyvek, amik megmagyarázhatatlanul vonzanak bennünket )

Aurora White - A gyöngyhalász (Recenzió #2 - Chuti)

Befejeztem a könyvet.

Első reakció:

- Most ennek tényleg vége? *utána lapoz* Nincs több oldal... hmm, vége... Második kötet?... Esetleg egy második kötet?... Akarok egy második kötetet. Most!

Második reakció:

- Na jól van, Chuti. Szedd össze magad és írd meg a recenziót! - dorgáló belsőhang.

- Igenis! Értettem!

Sólem Aléchem - Tóbiás, a tejesember

Bevallom nem vagyok jártas a jiddis kultúrában túlzottan. Ismerem néhány kifejezését (kóser, hanuka, mesüge, vagy menóra), de pontosan nem tudnám elmagyarázni, hogy melyik mit jelent. És mint laikus szemlélő, a zsidóságról csak annyit tudok, amennyit a filmek bemutattak belőle, és ez a tudás meglehetősen sztereotip. "Tudom", hogy egy hithű zsidó sosem dolgozik szombaton, vagyis Sábeszkor, "tudom", hogy a vallási szabályaikhoz olykor jobban ragaszkodnak, mint a családtagjaikhoz, "tudom", hogy éhínség idején sem ennének sertéshúst. Vagyis ez a tudás valójában "nemtudás".

Könyvhét - Hét könyv

Kedves Molyolók és Bloggerek!

Az elmúlt héten tartották meg az idei könyvhetet, immár 85. alkalommal. Sajnos az egészre annyira nem tudtam rákoncentrálni, mint amennyire szerettem volna... Egészen pontosan egy fél délelőttöt sikerült néhány pici pavilonban eltölteni. Csak annyira volt lehetőségem, hogy kézbe vegyek néhány szépséget, kicsit megsimogassam őket, aztán már menni is kellett tovább. Minden esetre nem volt hiábavaló a dolog, mert felnyaláboltam pár, kiadványokat bemutató ingyenes magazint és azokat legalább jó alaposan átnyálaztam a medencepartján, a strandon! :)

Így esett a választásom néhány könyvre, amiket az elkövetkezendő időszakban mindenképp igyekszem majd beszerezni és elolvasni, majd megosztani Veletek! Érdekes ám, hogy kinek miért tetszik meg egy könyv...Van, aki kifejezetten a műfajt keresi, van aki az újdonságokra ácsingózik. Van, mikor megszólít minket a borító, a stílus, a kiadvány szépsége (akárcsak a küllemre oly vonzó emberek), előfordul, hogy a cím annyira beszédes, hogy meg kell próbálkoznunk a könyvvel. Szerintem azonban a könyvválasztás is olyan, mint a ruhapróba: becibálod magaddal a halom rucit (mert jó a szabása, tetszik a színe, illik hozzád a minta, mert örök klasszikus, ami mindenhez jó lesz) és végül egyet viszel haza. :)

Én majd ezeket szeretném közelebbről megismerni: 

CLAMP - Die Schneeprinzessin

~*~

Sajnos az idei télen nem esett valami sok hó, mondhatni nálunk semmi sem esett, pedig nagyon örültem volna a fehér Karácsonynak, ha építhettem volna hóembert vagy ha elmehettünk volna rendesen szánkózni. Én ugyanis - sokakkal ellentétben - hó imádó vagyok és nem csak bent, de kint is örömömet tudom benne lelni! ;)

Mivel úgy vágytam a hóra, így egyáltalán nem meglepő, hogy ez a manga került a kezeim közé. Mondhatni ezzel sikerült egy kicsit vigasztalódnom, hogy tavaly le kellett mondanom szokásos téli szórakozásaimról. Ugyanis a történet középpontjában Shirahime áll, akinek könnyei maga a hópelyhek.