2013. július 3., szerda

Babacipő, ki' csibék és az Őrségi vásár

A hétvégén az Őrségben jártunk!
Édesapám Vazs megyei származású, Pankaszon született és a fél családunk még a mai napig is ott él. Nekünk is van ott egy kisebb telkünk, amire a rokonyok figyelnek és ha lemegyünk kellemes kikapcsolódást nyújt. 
A szüleim többször, mi általában egy évben egyszer jutunk le, akkor is az Őrségi vásárra időzítjük látogatásunkat, amit minden évben június utolsó hétvégéjén rendeznek meg. Ilyenkor a könyék kézművesei kipakolják legcsinosabb portékáikat és akár négy-öt órába is beletelhet, mire az ember mindent alaposan végignéz. Régebben nagy részt fazekasok munkáiban lehetett gyönyörködni, hiszen akkoriban a környéken minden második ember ezt a mesterséget űzte. Már a már eléggé felhígult a vásári holmik kínálata. Most már a szerszámokon, cipőkön és ruhákon át bármit megtalálhat az ember.

Akik először járnak ott, azoknak mindenképpen a körforgalomból nyíló, kicsit emelkedő utcával kell kezdeniük, ugyanis az a vásár FŐ sora! Ott valóban szép dolgokat lehet látni, még ha az áruk kicsit borsosabb is. Sajnos már ide is elért az infláció, főleg hogy sokan járnak át a határról, akik Euróval fizetnek.
Viszont, ha ügyesek vagyunk, akkor egy kis alkudozás után jó áron hozzájuthatunk pár csecsebecséhez. De tényleg csak okosan! ;)

Na, de ennyit a vásárról. :) (Viszont ha bárkinek lenne ezzel kapcsolatosan kérdése nyugodtan kommenteljen!)

Ez alatt a bő három nap alatt, nem csak a vásárt jártuk végig, de jól bele is húztam az eddig elmaradt horgolásos dolgaimmal. Már a Pankasz felé vezető úton neki is álltam egy kis cipőnek és mire megérkeztünk a balját be is fejeztem. 
A cipőcskét anyukám barátnőjének készül, jön az unoka és anya ezt szeretné nekik ajándékba adni. Persze kettő párat ígért nekik, de ez idő alatt még csak eggyel bírtam elkészülni.

Aztán, ahogy ezzel végeztem neki estem a csirkéknek, amiket húsvétra szántam dísznek, de sajnos a sok teendő mellett csak most jutottam el hozzájuk. A gömböcöket meghorgoltam már a munkahelyen, de a többire már nem volt idegzetem, mert elég aprólékos munka.
De most már készen vannak és nagyon büszke vagyok rájuk! :D

Ezenkívül ebben a festői környezetben előbújt belőlem a művész énem és a fényképezőgépre rácuppanva próbáltam pár kreatív beállítással lefotózni műveimet. Remélem nem lettek nagyon bénák.








0 hozzászólás:

Szólj hozzá!