Végre, végre, végre elkészültem vele!
Már több, mintegy éve "dolgoztam" rajta, de hát jó munkához idő kell. :)
Ugye a horgolás művészetével már lassan két éve ismerkedtem meg, és ahogy látjátok végérvényesen bele is szerettem. Az első kis cipőm meghorgolása után sok leírást nézegettem, hogy mivel is folytathatnám. Ekkor bukkantam rá
Hekka blogjára, ahol ő nagy lelkűen napvilágra hozta cuki, amigurumi baglyainak leírását, amibe én azonnal bele is szerettem!
Mivel egész egyszerűnek tűnt, egyből vettem hozzá fonalat és neki is kezdtem a horgolásnak. Aztán lassan, de biztosan sikerült is befejeznem őket. :)
Viszont az elkészült bádzsojokkal sok mindent nem tudtam kezdeni. Sokáig csak ott porosodtak a kézimunkás kosárkában.
Aztán tavaly ősszel anyósomnál láttam száraz szőlőindából fonott koszorúkat. Nagyon jól nézetek ki, és akkor szöget ütött a fejemben a gondolat!
Már régóta terveztem, hogy az ajtónkat szeretném szezonálisan díszíteni. Nyári és téli ajtódíszünk eddig is volt, amit készen vettünk, de kedvemre való őszit és tavaszit még nem találtam. A koszorút látva és a bádzsolyokra gondolva, rögtön eldöntöttem, elkészítem első saját ajtódíszemet!
Anyósom - akivel hála a jó égnek - jó viszont ápolok, készített is nekem egy koszorút.
Párom kivágta a táblát, mjad ráerősítette.
Én meg neki álltam leveleket horgolni. Több verziót is készítettem; zöldet, kisebbet, nagyobbat, trikolórt, aztán végül döntöttem egy minta mellett és abból készítettem többet.
Az eredeti terv az volt, hogy a bádzsolyok középen fognak ülni a horgolt leveleken, de akárhogy rakosgattam az elemeket valahogy nem volt az igazi...
Időközben meg eltelt az ősz és az egész projekt befulladt. Több hónapig csak az asztalon volt, hozzá sem nyúltam, mert egyszerűen nem tudtam rájönni mivel lehetne az igazi. Nem jött az ihlet!
De most így belegondolva, csak a hangulat hiányzott hozzá, ami végül idén is beköszöntött. :)
