Végre, végre, végre elkészültem vele!
Már több, mintegy éve "dolgoztam" rajta, de hát jó munkához idő kell. :)
Ugye a horgolás művészetével már lassan két éve ismerkedtem meg, és ahogy látjátok végérvényesen bele is szerettem. Az első kis cipőm meghorgolása után sok leírást nézegettem, hogy mivel is folytathatnám. Ekkor bukkantam rá
Hekka blogjára, ahol ő nagy lelkűen napvilágra hozta cuki, amigurumi baglyainak leírását, amibe én azonnal bele is szerettem!
Mivel egész egyszerűnek tűnt, egyből vettem hozzá fonalat és neki is kezdtem a horgolásnak. Aztán lassan, de biztosan sikerült is befejeznem őket. :)
Viszont az elkészült bádzsojokkal sok mindent nem tudtam kezdeni. Sokáig csak ott porosodtak a kézimunkás kosárkában.
Aztán tavaly ősszel anyósomnál láttam száraz szőlőindából fonott koszorúkat. Nagyon jól nézetek ki, és akkor szöget ütött a fejemben a gondolat!
Már régóta terveztem, hogy az ajtónkat szeretném szezonálisan díszíteni. Nyári és téli ajtódíszünk eddig is volt, amit készen vettünk, de kedvemre való őszit és tavaszit még nem találtam. A koszorút látva és a bádzsolyokra gondolva, rögtön eldöntöttem, elkészítem első saját ajtódíszemet!
Anyósom - akivel hála a jó égnek - jó viszont ápolok, készített is nekem egy koszorút.
Párom kivágta a táblát, mjad ráerősítette.
Én meg neki álltam leveleket horgolni. Több verziót is készítettem; zöldet, kisebbet, nagyobbat, trikolórt, aztán végül döntöttem egy minta mellett és abból készítettem többet.
Az eredeti terv az volt, hogy a bádzsolyok középen fognak ülni a horgolt leveleken, de akárhogy rakosgattam az elemeket valahogy nem volt az igazi...
Időközben meg eltelt az ősz és az egész projekt befulladt. Több hónapig csak az asztalon volt, hozzá sem nyúltam, mert egyszerűen nem tudtam rájönni mivel lehetne az igazi. Nem jött az ihlet!
De most így belegondolva, csak a hangulat hiányzott hozzá, ami végül idén is beköszöntött. :)
Szombaton, amikor bevásárolni mentünk és haladtunk az úton, a már lassan színesedő fákban gyönyörködtem és meg-megakadt a szemem a narancssárga bogyókon. Ekkor hirtelen belém hasított a gondolat és rájöttem, hogy eddig mi hiányzott a koszorúról!
Hát a homoktövis !
Mikor hazaértünk rögtön el is szaladtam a kutyával pár darabot vágni, plusz még szedtem pirosas leveleket és még találtam ilyen piros hosszúkás bogyófélét, aminek mondták a nevét, de jól el is felejtettem. :(
Amikor hazaértem a "zsákmánnyal" jól kipakoltam és elkezdtem próbálgatni, hogy mi hol is nézne ki a legjobban.
Végül úgy döntöttem, hogy a bázsolyokat inkább oldalra rakom, úgy könnyebb lesz őket rögzíteni és így is elég jól mutatnak. A növényeket is feltettem és amikor már ideálisnak ítéltem, kivittem őket a garázsba és Párommal lefújattam lakkal. Ez szép fényt adott neki és a színeik is élénkebbek lettek. Reményeim szerint talán tartósabbak is lesznek. :)
Amikor már csak egy kicsit ragadtak beletuszkoltam őket a koszorúba, óvatosan, hogy ne törjenek meg. Így az alkotóelemek száradás után tényleg elválaszthatatlanok lettek. A horgolt leveleket pedig az ősrégi, piros, iszonyat "jó szagú" technokollal ragasztottam fel.
Kicsit féltem ettől a megoldástól, de brutálisan jól odaragadtak!
De most már nem húzom az időt, íme az eredmény:
0 hozzászólás:
Szólj hozzá!