Hmmm...Mozgalmas kis hét, új könyvet is hoztam. Persze a könyv nem új, csak nekem volt szerencsém most elolvasni. Mivel gyerekkoromban más irodalommal voltam elfoglalva, így ezek a klasszikus gyerekkönyvek kimaradtak, és nekem most kell felfedeznem őket. Az ötlet spontánul jött: itthon találtam a könyvespolcon, gondoltam elolvasom, ha már alapműként emlegették többen is. Valószínűleg már régen is igaz volt a mondás, hogy "kutyával, gyerekkel, jó nővel mindent el lehet adni". :) Na persze ezt nem kritikaként mondom, de ez is egy olyan könyv, ahol ez a három tényező jelen van (Belle, Sébastien és Angelina), és lám: sokan olvasták, sokan nézték meg a televízióban, és idén mozifilmet is készítettek belőle (alig várom, hogy lássam), tehát működik.
Könnyű olvasmány. A szerző megkíméli a gyerek olvasót a sok lelkizéstől, pedig jó pár jellemrajzot nagyon meglovagolhatott volna, de ez egy gyerekkönyv. Ebben ennek nincs helye ilyen formában. Azért egy kicsit így is kapunk, hogy árnyaltabb legyen a kis falu, Saint Martin lakosságának képe. Szerintem éppen eleget. Hamar egyértelművé válik egy kisgyerek számára is, hogy mely szereplőkkel lehet vagy nem lehet azonosulni. Ott van példának okáért az egyik főalak: César, akit mindenképp szeretnünk kell majd, hiszen afféle félremete öregember, akire mindenki számíthat, ha jót kér tőle; viszont ha nem tetszik neki a feladat, amivel megbíznák akkor azonnal elengedi a haragját és indulatait. A másik véglet egy hölgy, Célestine asszony, akiről egyértelműen süt a kicsinyesség és a rosszindulat.
E két véglet között pedig csupa fiatal lélek, akik még csak gyakorolják az életet, naivak és kedvesek. Nekem mindenki tetszett, még az iskolások röviden leírt alakja is, akik pedig csúfolják a kis Sébastient származása és mássága miatt. Tetszett, hogy Belle bár viszontagságos úton éri el a saját boldogságát nincs a könyvben állatbántalmazás. A franciák nem akarják agyonütni, vagy folyóba dobni a szerencsétlen állatokat, egyszerűen lelevelezik a valaha volt tulajdonossal, hogy jöjjön el a kutyájáért, és addig sem zargatják fölöslegesen az ebet. Ez tényleg nagyon tetszett, mikor belekezdtem az olvasásba azt hittem, hogy a kutya szenvedése sokkal intenzívebb lesz. A kis Sébastien alakja engem személy szerint nem győzött meg, bevallom nem igazán tudok elképzelni egy hat éves kisgyereket, aki teljes mértékben átlátja helyzetét, és emellett kevély, és vadóc is. Ezt már csak amiatt sem tudom elképzelni, mert a történet szerint a kisfiú ugyan árva, de mégis szerető és összetartó családi környezetben nevelkedik, koránt sem érik őt olyan megrázkódtatások, mint például egy másik könyvben a szintén árva kislányt Jane Eyre-t (róla sokkal inkább elhittem, hogy megkeményítették a körülményei, de ez csak rövid kitérő). Mindettől függetlenül a könyv jó, tetszett, a gyerekek (és felnőttek is) pedig jó szórakozást lelhetnek benne. Ajánlom olvasásra! :)
A történet népszerűségét bizonyítja az is, hogy még az első megjelenés évében a szerző közreműködött a történet televízióra írásában is, így készült el 1965-ben egy 13 epizódos sorozat, amit most az M2 műsorán még elérhetünk. (Én kihagytam, de majd pótolom) Éééés, amint írtam fentebb, jövő héten fogják bemutatni a mozik a Belle és Sébastien című nagy játék filmet. Igyekszem majd ezeket a műveket is mihamarabb megnézni és elhozom Nektek ide! :) Jó szórakozást hozzá, bármelyik művet is választjátok!
Ennyi molybolyagot kapott tőlem a könyv:
0 hozzászólás:
Szólj hozzá!